Egekben a tűzifa ára, folyik az engedély nélküli kitermelés - Somogyban nemrég egy tízhektáros erdőt taroltak le a fatolvajok
2006-ban csak a Dél-Dunántúlon legalább 24 ezer köbméter fát loptak el vagy vágtak ki szabálytalanul.
A piac egyre vonzóbb, egyebek mellett az erőműveknek, a térségben elsősorban a PannonPowernek köszönhetően rövid idő alatt duplájára nőtt a tűzifa ára. Ez érthető módon erősíti a megélhetési bűnözést, de az igazán nagy, tíz-, akár százmilliós nagyságrendű károk általában nem ebből, hanem az engedély nélküli kitermelésből fakadnak.
A fapiac egyre vonzóbb üzlet, erről a bűnügyi statisztikák is tanúskodnak. Az okok szerteágazóak. Dr. Varga Tamás, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatója szerint – és ebben több kollégája egyetért – ide sorolható az elszegényedésen kívül az energiahordozók áremelkedése, az egységes erdő- és mezőőri rendszer megszűnése, a jogszabályok hiányosságai és a tűzifa iránti kereslet növekedése. Ez utóbbit illetően a térségben elsősorban a PannonPower felvásárlása hatott. Nádas József, a szolgálat kaposvári igazgatója szerint elsősorban az erőműnek köszönhetően rövid idő alatt a duplájára emelkedtek a tűzifaárak.
A fenti tendenciák nyilvánvalóan rányomják bélyegüket a bűnözésre is. A tűzifával kapcsolatban ez általában kétféle lehet: a lopás és az engedély nélküli kitermelés, amelyek gyakran együtt fordulnak elő. A falopás is folyik „nagyüzemben”, de jellemzőbb formája inkább a megélhetési bűnözéshez tartozik. Somogyban nemrég egy tízhektáros erdőt taroltak le tolvajok, míg több területen, így a baranyai Bédában még csak most kezdődik a „szezon”. Az utóbbi természetvédelmi területen több módszert tökélyre fejlesztettek. A speciálisan kialakított kerékpárok, amelyekről minden felesleges alkatrészt eltüntettek, akár hat darab, két méter hosszú rönk szállítására is alkalmasak – a helyi természetvédők egy időben tucatszám foglalták le ezeket az eszközöket. A fa azután vagy az otthoni kályhában kötött ki, vagy néhány sörért gazdát cserélt egy közeli kocsmában.
Nagyságrendekkel nagyobb kárt okoz az illegális fakitermelés, amelynek több formája ismert. Előfordulhat, hogy a tulajdonosnak van engedélye, de nem csak az abban szereplő területet termeli ki. Ez történt a közelmúltban Bosta-Garé környékén. Nem ritka, hogy a tulajdonos engedély nélkül vágja ki a fát, mint Baksán, Drávapalkonyán vagy Vókánynál, de az sem, hogy egy résztulajdonos a többi gazda tudta nélkül termeli ki az erdőt. Rengeteg a rendezetlen gazdálkodói státusú vagy sok magánszemély által birtokolt osztatlan közös tulajdonú terület, ami nagyon vonzza az ügyeskedőket. Dr. Varga Tamástól megtudtuk: a jól felkészült elkövető gyakran strómant állít fedezékül, az ő nevére veszi meg az ingatlant, és hátulról pénzeli, irányítja az akciót, majd a fával távozik. Az ingatlan végig egy általában nincstelen személy nevén van, és az ő nevére adja ki esetlegesen a hatóság a fakitermelési engedélyt, aminek mértékét nyilvánvalóan túllépi. A másik esetben – előre felkészülve az akcióra – előzetesen vagyontalanítja le magát az elkövető. A lényeg, hogy az erdészeti hatóság eszköztárában szereplő bírság kivetése gyakorlatilag meddő megoldás, mert nem fizetik be, illetve az nem behajtható, tehát nincs visszatartó ereje. Nádas József elmondta: előfordult, hogy egy erdőbirtokosság felszámolója adta ki vágásra az erdőt. Ez egyértelmű lopás volt, de viszonylag jól végződött, hiszen a felszámoló ellen eljárás indult, a tulajdonosok pedig legalább a fát megkapták.
A megoldás a szakemberek szerint a szorosabb együttműködés lehet a hatóságokkal, amelyek részben meg is valósultak vagy folyamatban vannak a régióban. Ugyanakkor a jogszabályok hiányosságaira is felhívják a figyelmet, például hogy az engedély nélküli fakitermelés jelenleg nem egyértelműen megfeleltethető büntetőjogi kategóriákkal. Az sem titok, hogy a szolgálat nagyon kevés emberrel dolgozik: Baranya és Tolna területén például 200 ezer hektáron 12 erdőfelügyelő végzi a hatósági teendőket. Barabás Béla