2007-10-16
„Létre fogunk hozni egy országos természetvédelmi hálózatot, brassói központtal, egy erdészeti hivataloktól független intézményrendszert, ahol az ügykezelést saját kezünkben tartjuk” – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselők kezdeményezésére létrejött, Milyen székelyföldet akarunk? című konzultációsorozat negyedik része zajlott tegnap Sepsiszentgyörgyön. A fórum résztvevői zömmel Hargita és Kovászna megye erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberei, valamint a környező falvak polgármesteri hivatalainak képviselői voltak.
Korodi a Natura 2000 programról beszélt, és arról, hogyan használhatná fel ezt hatékonyabban a régió, természeti adottságai révén. A Natura 2000 Európa természeti kincseinek védelmét szorgalmazza, a védett övezetekben úgy kell majd gazdálkodni, hogy ne legyen veszélyeztetve annak állaga, mondta a miniszter, hozzátéve: „térségeinkben jelenleg bükkerdőket védenek, de virágfarmok, gerinctelenek, valamint a medve is védelem alatt áll.”
Korodi felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodásra, ugyanis az utóbbi években rengeteg erdőt kiirtottak. Pozitívumnak ítélte a farkas-, a hiúz-, illetve a medvepopuláció jelenlétét erdeinkben.
A miniszter elmondta, Brüsszelben vannak már a vidékfejlesztési tervek, a hektáronkénti támogatásokat szabályozó passzusokkal. Az elkövetkező években jó tervekkel lehet ezeket a támogatásokat elnyerni: „társadalmi szempontból okos kompromisszum lenne, ha ezt a tervet ki tudnák használni.” Tőkés István mezőgazdasági szakállamtitkár arról beszélt, hogy az EU-ban nincs gyakorlati példa a hektáronkénti támogatások összegére, ez lehet 200 euró is, de akár több.
A szakemberek a tervek menedzselésének fontosságáról is szóltak, kiemelve annak fontosságát, hogy a menedzselési jogokat a tulajdonosok kapják meg. Illyés Judit
