Az első tavaszi napsugarak megjelenésével a Kerkát övező ártéri ligeterdők valóságos virágszőnyeggel fogadják a látogatót, a nyár közeledtével a rétek is virágba borulnak, az ősz pedig színes levélruhába öltözteti a térséget. Télen az elcsendesült erdőben az állatvilág csodáinak eredhetünk nyomába.
A Mura legjelentősebb hazai mellékvizének számító Kerka egykor sekély, számos ágra szakadt patak volt, amely az esőzések alkalmával a medréből kilépve rendszeresen elöntötte a réteket, legelőket. Az áradások termékenyen hatottak a gyepekre, s egyúttal kedveztek a halászatnak, pákászatnak is. A Kerka ma már nem egykori medrében folyik, a part menti élőhelyeknek vizet adó, kanyargó patak szabályozottan halad keresztül a rétek és mezők, a falvak, illetve a dombok között. A viszonylag gyors sodrású vízfolyásban nagy számban fordul elő a folyami rák, a vízpart közvetlen környezetében számos szitakötő, a Kerka menti réteken pedig lepkék gazdag populációja él.
A Kerka vizében a szakemberek 26 halfajt mutattak ki, ezek közül nyolc védett, kettő pedig fokozottan védett. A vizenyős helyeken gyakoriak a gőték, ám azok rejtett életmódjuk miatt ritkán kerülnek szemünk elé. A hüllők egy része ugyancsak vízhez kötött, legismertebb közülük a vízisikló, de ritkán mocsári teknőssel is találkozhatunk. A Kerka menti rétek és erdők igazi ritkasága a keresztes vipera, amely hazánkban a Beregben, a Zemplénben és Somogyban fordul még elő.
A Kerka völgyének legismertebb élőlénycsoportjait a madarak és az emlősök képezik, ezek néhány faja az ember közvetlen környezetében él. Hamarosan csapatostul várhatóak a fehér gólyák, de több fekete gólya fészke is található a vidéken. A ragadozó madarak közül az egerészölyv, a darázsölyv és a rétisas felbukkanása várható. A kisebb testű emlősöket a denevér-, a rágcsáló- és a menyétfélék képviselik, s különösen gazdag e vidék vaddisznóban, őzben, szarvasban. Az éjszakai életmódot folytató vidra, valamint a hosszú idő után újra megtelepedett hód pedig igazi kuriózuma a Kerka völgyének.
A térség növénytani értékei közül talán a vízinövények a legismertebbek, a patak mellékágaiban gyakori a vízfelszínen úszó süllőhínáros békaszőlő- és a keserűfű-hínár társulás, a tápanyagban gazdag szakaszokon a víziboglárka-hínárok is megjelennek, amelyek nyíláskor nyújtanak igazi látványosságot. Egyes helyeken a tavirózsa és a vízitök is jelen van, a holtágak, kubikgödrök tápanyagszegény, álló vagy lassú mozgású vizének felszínét pedig sokfelé a vízidara és az apró békalencse borítja.
A Kerka mentét egykor ártéri keményfa ligeterdők és láperdők borították, ezek egy része azonban mára eltűnt. Helyüket legelőterületek és ligeterdők váltották fel, amelyek az év első felében valóságos virágpompát kínálnak. Az első tavaszi virágok, a hóvirág és a tavaszi tőzike már elnyíltak, ám a csillagvirágban és a helyiek által csak kakukkvirágnak nevezett kockás kotuliliomban még gyönyörködhetünk.
A rétek igazi szépsége nyárelőn, május-június táján mutatkozik meg, ekkor a kígyógyökerű keserűfű ezernyi virágától rózsaszínbe öltözik a rét. A tarka virágok közül hamar kitűnik a szibériai nőszirom kék, valamint a sárga liliom sárga szirma, de a Kerka mente tájképileg meghatározó növénytársulásai közül a bokorfüzesek is vonzzák a szemet.
A természeti környezet bemutatására számos kerékpár-, illetve kerékpározható út szeli át a térséget, az elmúlt évben pedig öt tanösvény kialakítására is sor került. Ezek mindegyike egy-egy jellemző növény vagy állat nevét viseli. A Kakukkvirág tanösvény Felsőszenterzsébet és Alsószenterzsébet között található, a Vargánya tanösvény Szilvágy térségében kanyarog, a Tőzike tanösvény Lenti és Lenti-Máhomfa között mutatja be a másutt ritka, ám itt ezerszám nyíló tavaszi virág élőhelyeit. A Hód tanösvény mentén Iklódbördőcétől a Szécsisziget fölött húzódó hegyhátig járhatjuk be a tájat, míg a Lovászi térségében kialakított Kankalin tanösvény a természeti értékek mellett az olajipar néhány emlékhelyére is elkalauzolja a látogatót.
Az egyenként körülbelül 3-5 kilométer hosszúságú ösvények révén megismerhetjük a Kerka-völgy természeti értékeit, védett és értékes növény- és állatfajait, de bepillantást nyerhetünk az építészeti emlékek történetébe, a térségre jellemző építkezési módokba és életmódba is. A tanösvények útvonala több ponton is kapcsolódik az Őrség-Göcsej-Hetés, valamint Dél-Zala turistaútjaihoz. Gyuricza Ferenc
2008. március 12. - A Szlovéniában eredő Kerka-patak völgye hazánk legérintetlenebb természeti területei közé tartozik, amely zoológiai és botanikai szempontból egyaránt számos értékkel bír. A természeti környezet bemutatására tanösvényeket alakítottak ki.