( 2004. DECEMBER 4.)
Az eddigi természetvédelmi területek 90 százaléka (mintegy s
.0,71 millió hektár), és további 1,2 millió hektárnyi élőhely tartozik
a magyarországi Natura 2000 hálózathoz. Ezáltal az ország egyötöde kerül európai természetvédelmi oltalom alá, amivel éppen belesimulunk az uniós átlagba.
Tavaszra készül el a Natura 2000 hálózat pontos területkiosztása
A területek kijelöléséről szóló rendelet . már elkészült, a helyrajzi szám szerinti kiosztás azonban várhatóan csak a jövő tavasszal válik ismertté. Ma tehát még ; kevesen tudhatják 100 százalékos pontossággal, hogyan érinti őket az új védet-" mi fonná - a támogatások és korlátozások rendszeréről nem is beszélve.
Jelenleg csupán az érintett területek-helyrajzi számai ismertek, 'ez azonban megtévesztő lehet: egy-egy földdarab ritkán tartozik teljes egészében a hálózathoz, a védelem jobbára csak az értékesebb (gazdálkodási szempontból értéktelenebb, nádas, mocsaras, bokros-fás) hányadra terjed ki A pontos határokat a mezőgazdasági parcellaazonosító rend szer (MEPAR) tartalmazza majd, ám egyelőre ez a digitális térképtár sem
kulcsrakész még. Amire eddig alig jutott idő és energia, az az érintett földtulajdonosok tájékoztatása. Haraszthy László, a szaktárca természetvédelmi helyettes államtitkára szerint a döntő többségüknek—ha csaknem akarnak a földjükön hirtelen ipari parkot vagy repülőteret építeni - nem kell komoly korlátozásokkal számolnia (különösen 2007-ig, akkortól ugyanis nagyságrendekkel megnő a védett területeken gazdálkodók EU-támogatási kerete. -Ezek a földek éppen attól értékesek a természetvédelem számára, hogy az elmúlt évtizedekben fenntartható gazdálkodást
folytattak rajtuk - különben senkinek sem jutott volna eszébe védetté nyilvánítani őket - hangsúlyozta. A legérzékenyebb korlátot várhatóan az jelenti majd, hogy a természetvédelmi hatóság (az adott területen élő védett fajok érdekében) beleszólhat bizonyos mezőgazdasági munkák időzítésébe, az ilyen konkrét beavatkozások mellé azonban kompenzáció is jár majd.
A Natura 2000 hálózathoz tartozó területek 20 százaléka szántó (ezek főként védett fajok táplálkozó-területeiként kerültek fel a listára), további 20 százaléka erdő, 40 százaléka gyep, a többi pedig vízfelület vagy vizes élőhely. A Balaton teljes területe védelem alá került, mégpedig egyetlen halfaj, a korábbi századokban látott halként emlegetett garda miatt. Ez a példa illusztrálja talán a legjobban a Natura 2000 program logikáját: azokat a területeket kell a hálózathoz kapcsolni, amelyek egy-egy európai jelentőségű veszélyeztetett faj vagy társulás legfontosabb élőhelyei. A méret nem számít: ha egy ritka növény csak egy-két hektáron él (ilyen Magyarországon több is van),, akkor az az apró sziget ugyanúgy felkerül a listára, mint a Balaton.
A védetté nyilvánítás pikáns helyzeteket eredményezhet Natura 20QO-es terület lett például (a bánáti bazsarózsa miatt) a Zengőnek az a része, ahová NATO-radarállomást akarnak telepíteni. Különösen indokolt" esetben a vonatkozó uniós jogszabályok lehetővé teszik egy-egy terület, kiengedését más prioritások miatt (tipikusan ilyen a honvédelem vagy az európai közlekedési folyosók építése), ám csak akkor, ha a feloldást kezdeményező ország hasonló értéket tud cserébe védetté nyilvánítani. Az viszont kategorikusan kizárt, hogy egy faj utolsó élőhelyét ilyen „magasabb érdekek" miatt felszámolják, a kiengedés egyetlen élőlényt sem sodorhat végveszélybe.
HARGITAI MIKLÓS