Hazánkban is működnek még szén- és gáztüzelésű erőművek, de egyre több a biomasszát, illetve biogázt fölhasználó létesítmény. A biomassza nagy előnye, hogy elégetésekor nem keletkezik többlet környezeti terhelés, mert csak annyi széndioxid távozik az érőműből, amennyit a növény korábban lekötött és ezt a mennyiséget az energianövény-ültetvények el is nyelik.
A biomasszából is több fajtát tartanak számon, így a faaprítékot, az úgynevezett energiafüvet, illetve a különféle szántóföldi növényeknek az élelmiszeriparban, valamint az állattartásban nem hasznosítható részeit. A faaprítékot elsősorban az erdőgazdaságokból nyerik a korábban tűzifaként értékesített faanyagokból. Ez az új üzletág alaposan föl is tornázta a korábban lenézett „selejtfa" értékét. Az erőművek alapanyag-ellátását szolgálják az energiaerdő-ültetvények is. Ezeken a területeken gyorsan növő fafajtákat telepítenek, melyeket már 2-5 éves korukban lehet „aratni". Már jelenleg is több nagy erőmű éget el kazánjaiban faaprítékot.
Az energiafű-ültetvények telepítését az unió is támogatja, de ma még alig néhány ezer hektáron termesztik a gazdák. A tartalékok azonban óriásiak, hiszen akár több tízezer vagy százezer hektár gyenge adottságú, mezőgazdasági haszonnövények termesztésére alkalmatlan területen lehetne meghonosítani.
Az utóbbi időszakban sokat emlegetett szalmatüzelésű erőművek alapanyaga viszont több száz tonna szám áll rendelkezésre most is. Pillanatnyilag két szalmatüzelésű erőmű építését tervezik: egyet Szerencsen, egyet Kalocsa mellett. Igazán nagy vihart a szerencsi ipari parkba szánt létesítmény kavart, mert a tokaj-hegyaljai gazdák féltik a világörökségi listán is szereplő történelmi borvidéket az erőmű károsanyag-kibocsátásától és a szerintük évente 20 ezer szalmát szállító kamiontól. Az ellenzők állítják, a tervezett objektum környékén nincs is elegendő alapanyag, ezért akár Békés megyéből kellene szalmát fuvarozni Szerencsre. A beruházó BHD ezzel szemben azt állítja, hogy a legkorszerűbb technológiával fölszerelt erőmű semmilyen környezeti veszélyt nem jelentene a térségben.
Az elképzelések szerint a 2010-ben átadott erőmű évente mintegy 8000-8200 órát üzemelne, ami igen jó és hatékony kihasználtságnak számít a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények között. A beruházó a tiltakozókkal ellentétben azt bizonygatja, hogy a szükséges évi 270-280 ezer torma szalmát a település 50-60 kilométeres körzetéből is föl lehet vásárolni. A szalma mellett energiafüvet is fogadhat majd az erőmű."
A Kalocsa Hőerőmű Kft. Kalocsa határába tervezett és 40 milliárd forintba kerülő szalmatüzelésű erőműve ugyancsak 2010-től adna mintegy 50 megawatt elektromos áramot. Az erőmű várhatóan 100 embernek ad majd munkát. Az elképzelések szerint legalább 700 gazdálkodóval kötnek majd szerződést. A szalma mellett kukoricaszárat, cirokot, energiaövet is fogadó erőmű környékén három nagy alapanyag-tárolót is építenek.
2008. július 29. - A megújuló energiatermelés, párhuzamosan a tartósan drága kőolajárakkal, egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Az Európai Unió irányelvei szerint ráadásul 2020-ra a közösség energiafölhasználásának 10 százalékát kell „zöld" energiahordozókból nyerni. A legismertebb környezetbarát megoldás a napkollektor, a szélerőmű, geotermikus energiaforrások, biomassza. Magyarországon e két utóbbi energiahordozóból óriási készletek és tartalékok találhatók.