Éppen védelmük érdekében van szükség a termeléstől részben elkülönülő farmtámogatás mielőbbi bevezetésére - állítja magyar gazdálkodók egy része, míg mások úgy vélik: felesleges ráerőltetni a gyors váltást a gazdatársadalomra. A váltáspárti érdekképviseletek vezetői hétfőn aláírásukkal is hitet tettek a 2009. januári bevezetés mellett.
Tizenöt agrárszervezet hétfőn nyilatkozatot írt alá az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) jövő évi bevezetésének szükségességéről. Nézetük szerint 2013-ig - a Közösségi Agrárpolitika (KAP) jelenlegi ciklusának végéig - csak így biztosítható a rendszer stabilitása, kiszámíthatósága. Az aláírást megelőző budapesti tanácskozáson Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a jövő évi bevezetés mellett érvelve elmondta, hogy a magyar gazdák számára több előnyt, mint hátrányt hoz az SPS. Ez a rendszer kedvező a valóban gazdálkodó földtulajdonosok és földbérlők számára, és gátat szab a spekulációnak. A miniszter szerint az SPS bevezetése nem politikai, hanem gazdasági szükségszerűség, hiszen ebben a rendszerben a gazdálkodók egyszerűbben juthatnak a dotációhoz. Ráadásul a támogatások csomagja az új rendszerben vagyonértékű jogként a földdel együtt vagy szabadon eladható, vásárolható.
A tanácskozás után tizenöt szakmai és érdek-képviseleti szervezet nyilatkozatot írt alá annak támogatására, hogy az SPS-rendszert 2009-től vezessék be Magyarországon.
Az új dotációs mechanizmus bevezetésének elhalasztását korábban is kérte az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, a Hangya Szövetkezeti Együttműködés és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ). Véleményük szerint még nem készültek el az SPS bevezetéséhez szükséges kapcsolódó jogszabályok és végrehajtási rendeletek, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő háttér, így félő, hogy emiatt a kifizetések csúszhatnak, ami nehéz helyzetbe hozhatja a mezőgazdasági termelőket.
Az SPS két támogatási elemből tevődik össze, amit Magyarország hibrid modellként alkalmaz majd. A regisztrált termelők az egyiket - a regionális támogatásokat - az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapják. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon - a 2006-os esztendő után - számítják ki minden gazdálkodó számára. (A számítás alapja az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott abban az évben.) Ezek után a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe. Így a támogatás függetlenné válik a termeléstől, azaz nem az határozza meg, ki milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ugyanakkor arra ösztönzi a termelőt, hogy a piacon eladható árut állítson elő.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) megdöbbenéssel értesült arról, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csak a kormánnyal "baráti viszonyban" lévő érdekképviseleteket és a köztestületként működő Agrárkamarát hívta meg az egyeztetésre. - Szervezetünk meghívót sem kapott, így álláspontunkat ki sem fejthettük - mondta lapunknak Budai Gyula szervezeti igazgató. Az SPS 2009. évi bevezetését a Magosz elutasítja, mert szerintük csak egy szűk csoport számára kedvező, a gazdák számára igazságtalan rendszerről van szó, amely elfogadhatatlan. Budai azt is kifogásolta: hatásvizsgálat híján nem tudható, hogy az SPS bevezetése milyen hatással lesz a földhasználati viszonyokra, a birtokviszonyokra, a földbérleti díjakra, a föld árára, a tulajdon- és a birtokszerkezet alakulására. Az igazgató hozzátette: információik szerint a KAP 2003-as reform középtávú felülvizsgálata (Health check) keretében az EU azt határozta meg, hogy az unió felkészüljön a 2013-2020 közötti időszakra. A Health check keretében jelentős egyszerűsítések várhatók. Czauner Péter
A SPS 2009-es bevezetését támogató szervezetek
Baromfi Termék Tanács, Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége, Gabonatermesztők Országos Szövetsége, Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége, Juh Terméktanács, Magyar Agrárkamara, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, Magyar Parasztszövetség, Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége, Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Tej Terméktanács, Vágóállat és Hús Terméktanács, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.