A jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult a Tubesre tervezett katonai radar ügyében Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke a parlament nyári szünet előtti utolsó ülésnapján elfogadott jogszabályokkal kapcsolatban kért tájékoztatást az ombudsmantól. Amint arról a Magyar Hírlap beszámolt, a kormány sürgősségi eljárásban vitte át az Országos területrendezési terv (OTrT) módosítását, amelyben bevezette a kiemelt fontosságú honvédelmi övezet besorolást, és lehatárolta ezeket a területeket. Az OTrT-vel egy napon szavaztak a képviselők a "nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások" elnevezésű törvényről. A két jogszabály együttesen gyakorlatilag szabad kezet adott a Honvédelmi Minisztériumnak beruházásaihoz az ország területének jelentős részén. A kiemelt fontosságú honvédelmi övezetekbe sorolt 92 település helyi építési szabályzata szeptembertől már nem korlátozza a katonai építkezéseket, a HM által kiadott építési engedély elleni fellebbezésnek pedig nincs halasztó hatálya, tehát a bírósági döntésig le is zárulhat egy beruházás.
Lopakodó törvényalkotás
A törvénytervezetek, illetve a róluk való társadalmi egyeztetés elmaradása miatt akkoriban civilszervezetek és közéleti személyiségek tiltakoztak, írtak levelet a parlamenti képviselőknek és a köztársasági elnöknek is, figyelmeztetve arra: "észrevétlenül elveszíthetjük a szabad rendelkezés jogát országunk jelentős területei felett". Úgy vélték, a benyújtott módosító indítványokkal a veszély elkerülhető. Hiába érveltek azonban, a Ház sem Ángyán József (Fidesz) módosító javaslatait, sem a Szili Katalin által benyújtott indítványt nem fogadta el. Végül a Bánki Erik és Kovács Zoltán által jegyzett javaslat is elbukott, pedig a Baranya megyei fideszes képviselők módosító indítványa visszaemelte volna a törvénybe a fellebbezés halasztó hatályát. Bár a baranyai szocialisták is állást foglaltak a kormányzati tervek ellen, közülük a fideszes javaslatra csupán Tasnádi Péter, Pécs polgármestere és Bókay Endre voksolt igennel. Pedig csak további két szavazat kellett volna a fontos módosítás elfogadásához.
Az új törvényeket elsősorban a Tubes-ügy szemszögéből néző pécsi Fidesz-frakció a történteket úgy értékelte, hogy "Baranya szocialista országgyűlési képviselői és a házelnök, Szili Katalin érdekérvényesítő képessége egyenlő a nullával, magukra hagyták Pécset és a pécsieket. Kirakat-politizálást folytatnak ahelyett, hogy valóban lobbiztak volna a pécsi érdekekért és az itt élők nyugalmáért." A Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szerint pedig "tekintettel arra, hogy a helyi szocialista képviselőknek nem sikerült frakciójukból másokat is maguk mellé állítaniuk, az OTrT végszavazásánál a nemek inkább a saját helyi imázsuk javítását, esetleg önnön lelkiismeretük megnyugtatását szolgálták". A CMM álláspontja egyébként, hogy a jogszabályok sértik hazánknak az Európai Unióval aláírt csatlakozási szerződését, illetve a közösségi jog elsőbbségének elvét.
A Tiszántúli Természetvédők Társulata – amely főképpen a Kánya-hegy ügye miatt kísérte fokozott figyelemmel a fejleményeket – a CMM-mel közösen ismét Sólyom Lászlóhoz fordult. Emlékeztetik a köztársasági elnököt arra, hogy korábbi levelükben azt kérték, a két törvényjavaslatot ne írja alá, mivel azok csorbítják az önkormányzatok önrendelkezési jogát, s a jogorvoslati lehetőségek korlátozásával alkotmányossági aggályokat vetnek fel. A civilek sérelmezik, hogy korábbi levelüket a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszra sem méltatta, viszont Sólyom László a törvényeket szentesítette. "Önt már nem tekintjük zöld államfőnek, ezért az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos jogainak sérelme esetén a jövőben nem Önhöz, hanem kizárólag az Európai Unió illetékes fórumaihoz fordulunk segítségért" – fogalmaznak levelükben a csalódott környezetvédők.
Az biztos, hogy a jogszabályok szentesítésével a történetnek még nincs vége. Bánki Erik, a Fidesz dél-dunántúli regionális elnöki megbízottja lapunknak már közvetlenül a parlamenti döntés után azt mondta, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen "bármilyen fontos egy beruházás a nemzetgazdaságnak, a helyi lakosság érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a törvényt felül kell vizsgálni". Sajtóhírek szerint Pécs szocialista polgármestere szintén hasonló lépést fontolgat, hiszen az új szabályozás lehetővé teszi, hogy elkezdődhessen a radar építése a Tubesen – dacára a város ezzel ellentétes döntésének és a folyamatban lévő pernek.
Nemrégiben írtunk arról, Kiszely Károly természetvédő – aki több évtizeddel ezelőtt megálmodta a zöldombudsman intézményét – nyílt levelet írt Fülöp Sándornak. Ebben arra kérte a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, elsősorban ne a viszonylag könnyen megnyerhető, látványos ügyekkel foglalkozzon, hanem azokkal a nagy ügyekkel, amelyek talán reménytelennek tűnnek. Példaként a Kánya-hegyet említette, ám a Tubes kapcsán, Szili Katalin lépése nyomán már kiderülhet, milyen irányba indul el a frissen felállított zöldombudsmani hivatal.
Kánya-hegyi indítvány
Míg mások egyelőre csak tervezik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, Perlaki Tamás, aki résztulajdonos a Kánya-hegyi erdőben, és hosszú évek óta pereskedik a Honvédelmi Minisztériummal, július végén elküldte az alkotmányvédő testületnek indítványát a két új törvény bizonyos pontjainak megsemmisítésére. Soron kívüli, sürgősségi elbírálást kér, mivel szerinte a tárca újabb kisajátítási eljárást kíván indítani, ez pedig további jogsértő helyzetet okozna. Határozottan állítja: Telkibánya szerepeltetése az OTrT mellékletében, a "kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetében" téves, sőt alkotmánysértő, hiszen Telkibánya közigazgatási területén nincs olyan, állami tulajdonban lévő és emellett a HM által honvédelmi céllal kezelt terület, amelyen katonai objektum állna.
Ahol a Kánya-hegyi hírközlési torony van, az "erdő művelési ágba besorolt, osztatlan közös magántulajdonú termőföld terület, ahol engedély nélküli honvédelmi célú erdő igénybevétel történt". Telkibánya kiemelt honvédelmi övezetbe sorolásán kívül Perlaki számos aggályt vet fel a beadványban, mind az Országos területrendezési terv módosításával, mind pedig a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokról szóló jogszabályokkal kapcsolatban. Szerinte a jogbiztonságot veszélyezteti például, hogy nem szerepelnek a törvényben a honvédelmi területek lehatárolásának ismérvei, ráadásul ezek utólag sem alkothatók meg jogszabályban, mivel erről az OTrT nem rendelkezik. Figyelmeztet arra is: az Alkotmánybíróság egyszer már határozatban megállapította, hogy az általános rendezési terv sajátos önkormányzati rendelet, különleges eljárási szabályokkal, amelyek garantálják a településen élők bevonását. Ezeket a speciális önkormányzati rendeleteket írná felül egyedi döntéseivel a HM… Mivel pedig az új övezeti kategóriába sorolt településeken az önkormányzat nem rendelhet el építési tilalmat, továbbá korlátozzák a magánszemélyek és intézmények jogorvoslati lehetőségét, így súlyosan sérül az önrendelkezés alapjoga, valamint a tulajdonhoz és az egészséges környezethez való alapjog. Hozzáteszi, "a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó objektum" nem elégíti ki egy definíció fogalmát, tartalmi üressége ellenére a jogszabály mégis felülírja az egyéb – természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, vízbázisvédelmi stb. – érdekeket, s így a HM "minden jogalap nélkül, más alkotmányos alapjogok sérelmére juthat területekhez".
A törvény-előkészítés módjával, a hatásvizsgálat és egyeztetések elmulasztásával pedig Perlaki szerint megsértették a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt is.
Bíróság előtt a HM
A Kánya-hegyi torony ügyét – amint már említettük – felkarolta a Tiszántúli Természetvédők Társulata is, és bírósági eljárást indított "jogsértő magatartástól való eltiltás", valamint a környezeti károkozás miatti kompenzáció iránt. A Fővárosi Bíróság végzése meglepte Zsák Ferenc Tibort, a civilszervezet elnökét. Értetlenül állt az előtt, hogy a bíróság úgy értelmezte keresetüket, mintha az objektum használatbavételi engedélyével kapcsolatos közigazgatási eljárásba akartak volna bekapcsolódni. Válaszlevelében felhívta a figyelmet a tévedésre, valamint idézte a természetvédelmi törvényt is, amely szerint: "A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni és a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani."
"A Tiszántúli Természetvédők Társulata eddig valamennyi Natura 2000 területet érintő bírósági perét megnyerte, illetve a környezet számára előnyös, peren kívüli megegyezéssel zárta" – mondja Zsák Ferenc. Nem járatlanok tehát a környezet védelmével kapcsolatos jogi ügyekben, a bíróság furcsa tévedése azonban elgondolkodtatta a TTT elnökét. Felhívta a figyelmet arra, ha esetleg megtagadják kereshetőségi jogukat, az ügy automatikusan a luxembourgi Európai Bírósághoz kerül, amely komolyan elmarasztalhatja országunkat, és súlyos büntetést szabhat ki.
A Honvédelmi Minisztérium, amely eddig minden nyilatkozatában hangoztatta, hogy teljesen szabályosan járt el az építkezés során – bár a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca is ennek ellenkezőjét állította –, most első ízben beismerte, hogy nem volt minden rendben. Az ellenkeresetben ugyanis ez áll: "Kétségtelen tény, hogy az építési engedélyezési eljárás során több olyan szabálytalanság is történt, melyre a felperes most hivatkozik." Igaz, utána így folytatja: "E szabálytalanságok azonban ma már nem szolgálhatnak alapul a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára, részben az időmúlásra tekintettel, részben pedig a közigazgatási úton történő jogorvoslat igénybevételének hiányára tekintettel eleve nem támadhatók bírósági úton. Kétségbe kell, hogy vonjuk a felperes perbeli legitimációját is."
A szabálytalanságokat jóhiszeműségének hangoztatásával is igyekszik menteni a minisztérium. "Kétségtelen, hogy 2002-ben az akkor elsőfokú hatósági jogkört gyakorló Gönc Város Önkormányzatának jegyzője tévesen nyilvánította jogerőssé az építési engedélyt, mert – mint utólag észleltük – a nagyszámú tulajdonos közül néhány érintett részére a kézbesítés szabályszerűen nem történt meg." Tehát "az építkezés a tévesen jogerősített építési engedély alapján kezdődött meg, így azt semmiképpen sem lehet engedély nélkülinek tekinteni".
Zsák Ferenc viszont emlékeztet a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának egyik elvi határozatára, amely szerint "a megadott építési engedély nem pótolja a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali engedélyt. Az építésügyi hatóság engedélye nem menti fel az építtetőt a jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól." Az FVM pedig az idén májusban kimondta, hogy mivel az erdő művelési ágú ingatlan igénybevételére a földművelésügyi miniszter nem adott ki engedélyt, "az erdőterületen megvalósított építési tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül". Mivel tehát az építtető nem rendelkezett a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali engedéllyel, s ezt nem pótolja az (állítólag jogerősnek hitt) építési engedély sem, a HM beruházása bizony jogszerűtlen volt.
A zöldszervezet továbbra is kéri a bíróságot, hogy amennyiben a katonai hírközlési bázis és a hozzá tartozó, 4,8 km hosszú út káros hatásai a Natura 2000 hálózatba tartozó, különleges madárvédelmi területre fennállnak, az alperest kötelezze a bázis lebontására, a helyreállítási munkálatok elvégzésére, valamint a környezeti károk kompenzációs költségeinek megfizetésére.
Összefogás a torony ellen
Horváth Jenő, Füzér polgármestere lapunknak elmondta: a hatékonyabb fellépés érdekében helyi érdekközösséget alakítanak, amelynek tagjai a Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulat, magánszemélyek, önkormányzatok és természetvédő szervezetek. Remélik, hogy együttesen nagyobb eséllyel tárgyalhatnak a minisztériummal. Szeretnének egy környezeti hatásvizsgálatot, és megtudni, mi a távlati terve a tárcának az objektummal, vagyis mire számíthatnak akkor, amikor majd elavul, feleslegessé válik. Közben az erdőbirtokossági társulat határozatba foglalta, hogy a jövőben sem járul hozzá a terület katonai használatához. (MH) Korompay Csilla