A gyapjas még a csalánhoz is vonzódik (Kossuth Rádió/Oxigén)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. február 8.
Nyáron beszámoltunk már arról, hogy miként rágják tarra az erdőt a gyapjas pille hernyói és mennyire tehetetlen velük szemben az erdészeti szakma. Berecz Béla most ugyanazon a helyen járva az ökológiai jelekről és a várható következményekről tudósított bennünket.
Nyáron beszámoltunk már arról, hogy miként rágják tarra az erdőt a gyapjas pille hernyói és mennyire tehetetlen velük szemben az erdészeti szakma. Berecz Béla most ugyanazon a helyen járva az ökológiai jelekről és a várható következményekről tudósított bennünket.

Berecz Béla: - Gyönyörű szép téli napot választottunk Salétli György természetvédelmi szakmérnök úrral arra, hogy bejárjuk a Bükköt így télvíz idején. A fák levetették díszes ruháikat és hófödte tájon a fény is jobban átjárja az erdőt és bizony-bizony egyes ökológiai nyomok jobban árulkodnak az erdő állapotáról, mint akkor, amikor még romos állapotban láthattuk ezt az erdőt. Föltűnő volt számomra az, hogy az avartakaró sokkal sekélyebb, vékonyabb réteg vastagságú, mint ahogy megszoktuk mi itt bükki emberek télvíz idején.
Salétli György, természetvédelmi szakmérnök: - Ennek az oka, hogy nyáron egy nagyon nagy hernyópusztítás történt itt. A gyapjas lepke hernyója szinte tarra legelte a bükkös állományokat. Érdekes, hogy a szakirodalom nem említi, hogy bükköket is eszi a hernyó. Egyes szakemberek azt nyilatkozták, hogy majd a tölgyfák ki fogják éheztetni a hernyókat. Sajnos ez nem jött be, mert én láttam olyan hernyót, ami már a csalánt ette. Ez a faj annyira próbál stratégiailag túlélni, hogy mindent eszik. És itt talált magának bükkfát, nem is kis mennyiségben. Másfél-két ezer hektáros területet magáévá is tett.
Sajnos a bükkfa jóval érzékenyebb a lombvesztésre és egész későn, július végén tudott csak kihajtani. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a
másodkihajtás jóval kevesebb lombfelületet hozott. És ami igazán nagy probléma, hogy amit a hernyók az első lombból megettek, az mind-mind egy gyorsan felhasználható nitrogéndús tápanyag, ami az ürülékükben megvan. És ez a talajra lehullva gyorsan felvehetővé is válik. Tehát itt, hogyha most megnézzük emberfeletti csalánmaradékokat látunk és nagyon sok helyen találkoztam ilyennel, ahol egy kis tisztás volt. Ez egy intő jel arra, hogy milyen ez a pici változás, ami szinte ebbe az első évben jelentkezett, hogy ez mit fog majd maga után hozni.
B.B.: - Adventi fajok is megjelentek a nitrogéndús gyapjas lepkehernyó ürüléke kapcsán?
Salétli György: - Hála istennek még annyira nem, bár egyet hozzátennék, hogy ebben az évben láttam a legtöbb parlagfüvet és méghozzá a vadászati létesítmények környékén. Ez is egyfajta hibás elgondolás, tehát olyan helyről hoznak be szénát, idegen helyről, ahonnét hozzák magával a magot. Most ez a fénydús környezet a lombvesztésből adódott, ami nagyon kedvezett egyes fajoknak, így a parlagfűnek is.

Berecz Béla


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.