A sárga ibolya mint hazánk uniós csillaga (Kossuth Rádió / Oxigén)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A csatlakozással számos természeti értékkel gazdagítottuk az egységes Európát. A sárga ibolya akár hazánk csillaga is lehetne az uniós lobogón. Az egységes Európa is elismeri, hogy a Kárpát-medence külön életföldrajzi régiónak számít. Így direktíváiban Pannon régió címszó alatt gyűjti össze és sorolja fel azokat az állat- és növényfajokat, amelyek hazánkban őshonosak vagy nagy számú populációval rendelkeznek. A régión belül többféle éghajlati hatás erdményeként alakult ki egy fajgazdag állat és növényvilág, mely gazdagságot a Bükk-hegység is magán viseli. A szubmediterrán, mediterrán és kárpáti elemeket is tartalmazó éghajlatnak köszönhető, hogy számos olyan bennszülött faj él ezen a vidéken, mint pl. a karszti hangyaboglárka vagy a bükki szerecsenboglárka, ami csak a Bükkben ill. az Aggteleki- karszt területén virágzik. Büszkék lehetünk a szibériai nősziromra vagy az északi sárkányfűre, amit egy időben szálanként tartottak számon a botanikusok. Hazánk különlegessége még a hegyi fehérlepke, a havasi ikravirág vagy a sárga ibolya is. Az éghajlati sokféleségre jellemző, hogy sziklagyepek, sztyepprétek, szurdokvölgyek de a mediterrán klímára jellemző bokorerdők, karsztbokorerdők is megtalálhatók. A természeti különlegességek mellett kuriózum még az Európa Diplomás Ipolytarnóci lábnyomos lelőhely, a Zemplén hegység hagyományos gazdálkodása vagy a Tokaj-Bodrogzug terület is amely védett vizes élőhely. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kultúrtájat és gazdasági művelést sem, ami hazánk változatos klímájához igazodott. A hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés, a hagyományos állattartás mind-mind olyan izgalmas jellegzetességünk, ami hungaricumként jelent meg az Unióban.

Hubai Grúber Miklós

<<Vissza


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.