Két szomszédos társaság nem tudott megegyezni a területhatárukon fekvő földek hovatartozásán, amíg a bíróság döntést nem hoz, addig a fegyverhasználattól eltiltották a vadászokat
Emiatt elszaporodtak a rókák, őzek, dámszarvasok és nyulak, amelyek egyre több vadkárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek.
Hétköznapi falusi fülemüle pernek indult két Békés megyei vadásztársaság területvitája. Idén februárban lejárt a társaságok jogosultsága, amelyet a Vadászati Törvény értelmében tízévenként kötelező megújítani. A két szomszédos társaság nem tudott megegyezni a területhatárukon fekvő földek hovatartozásán, ezért, egyetértés hiányában a Békés Megyei FM Hivatal nem adhatott ki érvényes működési engedélyt egyik vadásztársaságnak sem. Amíg a bíróság döntést nem hoz, még a fegyverhasználattól is eltiltották a békétlenkedő békési vadászokat. Emiatt elszaporodtak a rókák, őzek, dámszarvasok és nyulak, amelyek egyre több vadkárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek.
De mi is az a vadkár?
Pechtol János ügyvezetőOrszágos Magyar Vadászati Védegylet"A vadkár tulajdonképpen a törvény által megfogalmazott jelenség, amelyet úgy fogalmaz meg az 1996-ban kiadott vadászati törvény, hogy a vadkár a vad által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár. Ezt a szarvas, az ősz, a vaddisznó, a muflon és a dám okozza. De a törvény még meghatározta azt is, hogy a további vadkár a fácán, a mezeinyúl és az őz által szőlőkben, gyümölcsösben, erdőkben, csemetekertekben okozott kár."
Ki köteles megtéríteni a vadak által okozott károkat? Az állam? A megyei hivatal?
Pechtol:
"A vadkárt egy-egy vadászterületen a vadászatra jogosult köteles megtéríteni."
Vagyis Bélmegyeren a helyi vadásztársaság, a Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának kellene megtéríteni a kárt. Méghozzá a bélmegyeri földtulajdonosoknak, akiknek többsége a vadásztársaságnak is tagja. Feltéve, ha jogosultak lennének a vadászatra, de február óta nem jogosultak.
Lovass Mihály ElnökBélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársasága:
"Mivel a környező területeken vadásznak, mozgatják a vadakat, erre a területre szorult be az összes dúvad, aminek az irtását meg kellett volna oldani.Viszont a vadásztársaságtól bevonták az összes engedélyt, tehát még fegyverrel sem lehet kimenni. Még a vadőrök sem járhattak ki fegyverrel, ezért a vadőröket el is küldtük a vadásztársaságtól."
A vadászok tehát fegyvertelenné, a vadőrök pedig munkanélkülivé váltak. A vadak sokasodnak és gyarapodnak, a szántóvetők pedig egyre tanácstalanabbak. Vadász-szezonok jönnek-mennek, a túlszaporodott vadak mégsem gyérülnek. Bélmegyeren a rókák már a udvarokra is bejárnak, de csak vasvillával kergethetik őket az egyébként lőfegyverrel rendelkező gazdák.
Lovass:
"Tavaszi őzbak vadászatból teljesen kiesett a vadásztársaság, tehát nem tudtunk vadászni. Szeptemberben kezdődne a nyúl vadászata, nem tudtunk hozzányúlni, egész évben lőni kell és lőhető a róka, ami elég veszélyes állomány, főleg itt, az apróvadas területen, mivel nagy kártétele van. De mostmár odáig eljutottunk, hogy a faluba is bemerészkednek, és szintén kárt okoznak."
A vaddisznó az újtelepítésű erdőben dagonyázik háborítatlanul, a dámszarvas pedig a kukoricásban és a napraforgótáblákban lakmározik szabadon.
Tavaly egyetlen a vadásztársasg egyetlen fillért sem fizetett a bélmegyeri gazdálkodóknak, mert nem volt kár. Idén nagy a veszteség, de nincs miből fizetni, panaszolja Perecz Sándor, a földtulajdonosok képviselője, aki a vadásztársaságban is tevékenykedik.
Perecz Sándor a földulajdonosok képviselője:
"A földtulajdonosok a búzában, a vaddisznó, az őz, a dámszarvas által, a kukoricában a vaddisznó és a dámszarvas, a napraforgóban pedig a nyúl, az őz és a dám okozott olyan kárt, hogy utaltunk rá, az előbb, 10 millió forint fölöttiek."
A felfüggesztett vadászati jogosultság miatt eddig 10 millió forintnyi bevételtől esett el a társaság. Ugyanennyi kárt okozott a ki nem lőtt, túlszaporodott és bevándorolt vad. Etetésük pedig egyre drágább.
Perecz:
"Az összköltsége a vadásztársaságnak megemelkedet a kialakult, magasabb takarmányárak miatt. Mert ebből adódóan, hogy vadgazdálkodásra nem vagyunk jogosultak, ettől függetlenül a vadakat mind meg kell etessük és a 7000 forintos mázsánkénti kukoricaár felemészti a vadásztársaság összes pénzét, és belátható időn belül nem tudjuk finanszírozni a vadak etetését."
Bélmegyeren megtörténhet, hogy ha a a tél beálltáig nem tudnak megegyezni a határos földterületek hovatartozásán, a facsemetéket elrágcsáló nyulak viszik majd a puskát, nem pedig a hivatásos vadgazdálkodók. Radosza Sándor