Hazánkban az államháztartás, s ezen belül az államigazgatás reformja régóta napirenden levő téma. A döntési helyzetben lévők, de maguk a potenciálisan érintettek is egyetértenek a reform szükségességében, és sürgősségében, ugyanakkor komoly viták folynak a végrehajtás módjáról. Emiatt különösen érdekes a közelmúltban Bajorországban végbement államigazgatási, s ezen belül erdészeti igazgatási reform.
A bajorországi államigazgatási reform Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, 2004-ben, a választási győzelmet követően tett, kormánynyilatkozatára vezethető vissza, melyben 2006-ra kiegyenlített bajorországi államháztartást ígért:1/
„Az államháztartás rendkívül feszített. Sok olyan feladatot, mely ésszerű és kívánatos, nem tudunk elvégezni. E kihívásnak csak felelős, hosszútávon is jövőbeforduló politikával kell megfelelni.”
Ennek eredményeképpen a jövőben nem a hasznosság és a kívánatosság a meghatározó egyes feladatok állam általi felvállalásában, hanem szigorúan a szükségesség.
Az erdészeti igazgatásban végbement reform lényege az alábbiakban foglalható össze
Az igazgatás reformja biztosítja az erdészeti üzemek gazdasági sikerét, és tehermentesíti az adófizetőket. Az így nyert pénzügyi mozgástér beruházásokra és az erdő sokrétű funkcióinak fenntartására, bővítésére használható. A természetközeli, tartamos erdőgazdálkodás hosszú távú garanciái a reformot követően is biztosítottak.
A reform fontosabb elvi elemei:
Az állami erők állami tulajdonban maradnak
Kezelésük állami feladat
A kezelést az erdészeti hatóság felügyeli
A tanácsadást, a támogatást és a felügyeletet a Mezőgazdasági és Erdészeti Hivatalok veszik át
A szaktanácsadás kombinált, ami egy közös állami és nem állami tanácsadást jelent. Az állam azokról a területekről, ahol arra privát tanácsadót be tud vonni, fokozatosan kivonul. Az állami tanácsadás ingyenes marad, ám a bevont tanácsadónak fizetni kell.
Az egyes erdészeti (magán) üzemek szakmai tanácsadását a jövőben erdészeti önszerveződő csoportosulások is ellátják, mely tevékenység támogatásra kerül.
A helyi erdész továbbra is az erdőbirtokos rendelkezésére áll tanácsaival.
A közösségi erdők korábban 50 ha-ig ingyenes kezelése megszűnik.
Az erdők a jövőben is szabadon látogathatóak
Az erdő pihenés céljára történő költségmentes igénybevétele jogszabályilag biztosított.
Egyes közjóléti berendezések, létesítmények esetében az állam továbbra is támogatást nyújt.
Az erdő védelmi funkcióinak biztosítása és fejlesztése a jövőben is kiemelt cél
Az elegyes erdők prioritást élveznek
Cél a természetközeli, változatos szerkezetű, elegyes erdők kialakítása és fenntartása.
Elegyes erdőkben a tarvágás tilos.
Elviselhető mértékű vadállomány
Alapelv: „Az erdő a vad előtt”.
Az erdő képes legyen önmaga felújulni.
A költséges vadvédelmi kerítéseket mellőzni kell.
Az erdészeti reform 2005. július 1-vel lépett életbe. A reform eredményeképpen az eddigi egységes erdészeti igazgatás (Einheitsverwaltung) egy a hatósági, a tanácsadási és a támogatási feladatokért felelős – több intézmény alkotta – erdészeti igazgatásra, valamint egy a piacgazdasági alapelvekhez igazodó, az állami erdők kezelését végző vállalatra, a Bajor Állami Erdők-re lett bontva.
Az erdészeti igazgatás kétszintűen szervezett (szemben a korábbi, 3 szintű struktúrával), mivel az eddigi Erdészeti Igazgatóság (4 db), mint középső szinten elhelyezkedő hatóság, megszűnt. A főhatóság feladatkörét a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium látja el, mely egyben a Bajor Állami Erdők jogi felügyeletét is gyakorolja.
Az igazgatás alsó szintjén az egymástól független 127 – korábban hatósági és gazdálkodási feladatokat egyaránt ellátó – Erdészeti Hivatal és 79 Mezőgazdasági Hivatal összevonásra került, s létrejött 47 Mezőgazdasági és Erdészeti Hivatal.
Az erdészeti igazgatáson belül a jól bevált erdészeti kerületi rendszert fennmaradt. Az erdészeti és mezőgazdasági igazgatás, valamint a helyi kerületvezető „összekapcsolásával” a föld, illetve erdőtulajdonosok számára (lakóhelyükről könnyen elérhető) ügyfélbarát szervezet jött létre.
Munkája támogatásához az erdészeti hatóság az erdészeti igazgatáson belül egyéb intézményre is támaszkodhat: Erdő és Erdőgazdálkodási Intézet, Erdészeti Szakmunkásképző Iskola, Erdőgazdálkodási Iskola, Mag- és Növénytermesztési Hivatal. Ezen intézmények tevékenységüket egész Bajorországban végzik, mivel az általuk vállalt feladatok speciális ismereteket igényelnek. (Érdemes megjegyezni, hogy az iskolák oktatói szaktanácsadói szerepet is ellátnak.)
Az erdészeti igazgatás feladatai
Az állami erdészeti igazgatás – ezen belül kiemelten, a regionális illetékességgel bíró Mezőgazdasági és Erdészeti Hivatal – a felosztással nem csak feladatokat adott le, hanem személyügyi és technikai értelemben szabadságot is nyert, ami a feladatok újrastrukturálását tette lehetővé, melyek a következőek:
Törvényi megbízás az erdőterület megtartására és növelésére. Az erdészeti hatóság minden az erdőt érintő terv esetében hatáskörrel bír, az erdőterület kivonását és az erdőtelepítéseket engedélyezi, felügyeli az erdőtörvény előírásainak betartását. (Erdőfelügyelet, erdővédelem).
Az erdőgazdasági támogatási programok végrehajtása
Az erdőgazdálkodás tartamosságának biztosítása. (Rendszeres erdészeti szakértői tanulmányok készítése az erdők állapotáról, erdőfunkció tervek, az erdei fák genetikai változatosságának és tartamosságának vizsgálata.)
Erdészeti szaktanácsadás, mely az átalakítást követően a közjó érdekében fontos területekre redukálódik. Ugyanakkor egyidejűleg az erdőtulajdonosok részére alap- és továbbképzések kerülnek megtartásra.
Közösségi erdők kezelésének irányítása (külön díjazás ellenében).
Felelősség a védőerdők ápolásában (különösen hegyvidéki területen), fenntartásában, tulajdonformától függetlenül.
Erdei iskolák működtetése.
Részvétel a Natura 2000 területek kezelési tervének elkészítésében, az un. szerződéses természetvédelmi programban, és egyéb természetvédelmi témájú programokban.
Erdővédelmi feladatok: pl. rovarkárosítók megfigyelése, védekezés koordinálása. Új feladatként az export-, ill. import faanyag rovarkárosítók szerinti kontrollja.
Az erdészeti szakszemélyzet minősítése.
PR feladatok.
A Bajor Állami Erdők (BaySF)
A 2005. évi erdőtörvény (04.21.) alapján a BaySF-hez került a 720.000 ha erdő, és a 85.000 ha egyéb állami területen történő gazdálkodás felelőssége. Az erdők tulajdonosa továbbra is a bajor tartomány maradt, ahol is a BaySF-nak ingyenes használati joga keletkezett. A vállalat a mintegy 5 millió m3 éves fakitermeléssel Európa egyik legnagyobb erdészeti vállalkozása és Németország legfontosabb gömbfakínálója. A tervezett éves forgalom mintegy 250 millió Eur.
A vállalat gazdálkodásának alapelvei
A vállalat cselekvési terét a tartományi és a szövetségi erdőtörvény határozza meg. A BaySF a jogszabályi előírásokat az ökológiai, ökonómiai és szociális tartamosság alapelveinek megfelelően hajtja végre. Legfontosabb feladatai:
Az állami erdők példaértékű kezelése, figyelembe véve a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit, valamint a védelmi és közjóléti funkciók biztosítását. A BaySF gazdálkodási módja növeli a biodiverzitást és megőrzi a természetközeli biotópokat, célja struktúrájában gazdag elegyes erdők létrehozása és ápolása.
Az erdőt előtérbe helyező példaértékű vadgazdálkodás.
A Bajor Tartomány megbízásából a BaySF különleges közjóléti feladatokat is ellát (pl. véderdők ápolása, helyreállítása, mocsaras területek természetes állapotának helyreállítása, gyalogos és kerékpár utak biztosítása, ökológiai hálózatok projektje). E célokat a bajor államháztartás támogatja.
A BaySF az alapfeladataihoz kapcsolódó újabb – egyéb – üzleti területek tár fel.
Szervezet
A BaySF-nek egy központja (Regensburg) és 41 erdészeti üzeme van 558 erdészkerülettel. Egy erdészeti üzem átlagosan 12-18 erdészkerülettel, 15.000-30.000 ha erdőterületen, éves szinten 120.000-150.000 m3 kitermelt faanyaggal gazdálkodik. Üzemenként 2 vezető, 2-5 irodai alkalmazott, valamint a kerületvezetők és az erdei munkások dolgozik. Minden üzemben egy ún. szolgáltató részleg működik, mely az egyéni gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatás keretében koordinálja az ott dolgozó erdei munkások és vállalkozók munkáját.
Az erdészeti üzemek vezetése felelős a költségvetésért, az előírások betartásáért, valamint a BaySF vezetésének informálása és a kapcsolattartás, az üzem működésének és a személyzetének vezetése terén, az erdőművelési alapelvek teljesítésében, a vadászat és a PR tevékenységek terén.
A BaySF, 2840 alkalmazottjával az erdészeti szektor legnagyobb munkaadója Németországban.
1/ Bajorország 36%-át erdő borítja, melyből egyharmad (cc. 800.000 ha) az állam tulajdonában van. Az erdészeti ágazat költségvetése 2003-ban 140 millió Eur, ami a teljes állami költségvetésnek 0,4%-a. A reformnak köszönhetően tervezett megtakarítás éves szinten mintegy 500.000 Eur.
Az erdészeti szektorban tervezett reformot számos kritika érte
A Természet- és Környezetvédelmi Szövetség népszavazást kezdeményezett a reform megakadályozása érdekében. Az általuk megfogalmazott kritika: „A reform kísérlet az erdők privatizálásának előkészítésére. Az állami erdők kezelésére létrehozott szervezetet profitorientált és kereskedelmi célok vezérlik majd. Az elegyes erdők lúcfenyő plantázzsá történő alakításának, és ezzel az intenzív gépesítésnek a veszélye megnő. Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodási társulások szakmai tanácsadása megszűnik.”
A fenti állításokat erdészeti szakértők tételesen cáfolták, melynek eredményeképp is a népszavazáshoz szükséges aláírás mennyiség nem gyűlt össze.
Kovácsevics Pál