Nem látszik a világgazdasági válság a honvédelmi tárca felügyelete alatt működő cégek tavalyi eredményén. A hét rt nyereséggel zárt, és volt, amelyik megnégyszerezte a profitját.
Nem fenyegeti csőd vagy felszámolás réme a Honvédelmi Minisztérium (HM) irányítása alá tartozó hét rt-t a mai válságos időkben sem. Egyrészt, mert ezeket az alapvetően a honvédség érdekeit szolgáló társaságokat a védelmi kapacitások megóvása érdekében az állam mint tulajdonos a gazdálkodási eredménytől függetlenül, mindenképpen fenntartaná. Másrészt, mert a kérdés a jelek szerint elvi, hiszen a mintegy 2500 főt foglalkoztató HM-cégek mérlege évről évre nyereséget mutat.
„Jó évet zártak társaságaink 2008-ban" - vont gyorsmérleget a HVG kérdésére Oláh János dandártábornok, a HM védelemgazdasági főosztályának vezetője. Hozzátette, hogy a fő profil és a jövedelmezőség szempontjából ezek az összesen 50 milliárd forint árbevételű vállalkozások (lásd ábránkat) igencsak eltérőek. A honvédség technikai eszközeihez kötődő javítási, fejlesztési tevékenységet három társaság - a HM Armcom, a HM Currus és a HM Arzenál -végez, árbevételük, a fölös kapacitástól és a tevékenységi körtől függően 30-40 százalékban civil megrendelésekből származik.
Az első két cég gödöllői, közülük az Armcom híradástechnikával, a Currus nehézgépekkel, harcjárművekkel foglalkozik. A nyírteleki székhelyű Arzenál elektronikai
hadifelszereléseket javít és fejleszt, továbbá újabban ő az amerikai Raytheon cég Maverick rakétáinak regionális szervizbázisa. E tavaly átadott üzem egyébként még nem termel jelentős anyagi hasznot A cég egésze az utóbbi két évben kevesebb mint 20 millió forintos eredményt produkált, pedig 2006-ban még 99 millió forint volt a nyeresége.
A speciális szaktudású dolgozókat akkor sem bocsátanak el, ha e cégeknek nem lenne megrendelésük, akkor fejlesztési feladatokat kapnám k - szögezte le Oláh dandártábornok. A kapacitások fenntartásának árát egyébként akár a cégtartalékokból is fizethetik, az állam évek óta nem vesz ki ugyanis osztalékot e vállalatokból, így van ez a HM három erdészeti vállalkozásánál is, ahol azonban nem az a fontos, hogy mivel foglalkoznak, hanem hogy hol. A fakitermelést, kőbányászatot, vadásztatást, illetve turisztikai - szolgáltatást végző cégek területein belül ugyanis lőterek, katonai utak vannak, és ezek az erdők szolgálnak arra, hogy háborús veszély esetén a csapatok védelmi céllal odatelepülhessenek (e területek zöme már a második világháború előtt katonai felvonulási terep volt). Békeidőben e területek a kiképzést és a készenlét fenntartását szolgálják úgy, hogy a somogyi, Budapest környéki és veszprémi katonai erdőgazdaság kis létszámú stábbal működik, és - akár idényjelleggel - a környező településekről verbuvál erdőmunkásokat. Szerződéses munkatársak, külső vállalkozók szép számmal dolgoznak a honvédelmi tárca legnagyobb cégének, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek {HMEI) is. E társaság amolyan katonai mindenes, kínál víztisztító berendezést és olajsemlegesítő technológiát, telepít biztonsági rendszereket, vállal fegyveres őrzést-védelmet (a katonai objektumok „civil" őrzését például az ő emberei látják el), de képez is biztonsági őröket. A HMEI vállal ingatlanüzemeltetést, lakóházfenntartást is - nemrég megpályázta például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok kezelését Teszi mindezt meglehetősen eredményesen. A cég jövedelmezőségének jelentős javulásához - mint a hm-ben megtudtuk - a korábbi évek költségcsökkentő, hatékonyságnövelő intézkedései is kellettek.
A HM féltékenyen őrzi a cégeit A jelek szerint lekerült a napirendről Szekeres Imre honvédelmi miniszter 2006-ban elő adott ötlete, hogy tudniillik érdemes megvizsgálni, kisebbségi tulajdonosként ne szállhassanak-e be civilek az ipari profilú HM-társaságokba. Sőt, a tárca mintha egyre kevésbé akarna közösködni. Ma egyedül a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt többségi tulajdonában lévő Readymix-Lesence Kft-nél van külső cégtárs, az osztrák érdekeltségű Danubiusbeton Kft korábban hasonló volt a helyzet a HMEI Zrt két leányánál, az Itea és Terra kft-knél. Az Iteánál valaha a Szövényi György biztonsági vállalkozó érdekeltségébe tartozó Contarex Kft, majd a Pajzs 07 Biztonságtechnikai és Magánnyomozó Zrt volt a partner. Az Itea 2005-ben további vállalkozásba fogott. Egy olasz céggel, valamint a Pintér Sándor volt belügyminiszter nevével fémjelzett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt-vel megalakította a repüléstechnikával foglalkozó Hi-Aero Kft-t, igaz, az Itea 2006 végén a Civillel együtt kiszállt az üzletből. TÖMÖRY ÁKOS