AKLI MIKLÓS CSUPÁN NÉVROKONA Mikszáth regényhősének, Ferenc császárunk csavaros észjárású udvari bolondjának. A nyíregyházi mérnök tölgyerdőket telepít; de azért az ő élete is éles elméről, szívós kitartásról tanúskodik.
Sás, buzogány, siska nád, irdatlan gaztenger - tengelytörő gödrökben döcögünk közöttük a györgytarlói határban egy terepjáróval. Az útnak csúfolt árok az 1980-ban felszámolt bodrogközi kisvasút nyomvonala. A közlekedési mérnök végzettségű Akli Miklós útközben azt fejtegeti, ha az elhibázott kormányzati döntés mellett legalább a kisvasút nyomvonalát meghagyják, ma is gerince lenne a bodrogközi mezőgazdasági közlekedésnek. A sínek, talpfák felszedése után azonban a kőzúzalékot is szétlopták, s mára az esők, a gyakori belvíz és a változatlanul erre járó nehéztraktorok végképp tönkretették ezt a szakaszt. Õz szökken át előttünk, és eltűnik az embermagasságú nád- és gyomdzsungelben; tölgycsemetét viszont, hiába nézelődöm, sehol se látok.
- Mert fedve van. A technológia része, hogy a levegőztetés miatti szárzúzások mentén az erős naptól gyomtakaró védje a 10-12 centiméteres távonként, makkról ültetett gyenge kis csemetéket - magyarázza kalauzolónk. - Ha nem is látni, ebben a gaztengerben több száz hektáron zsenge és páréves tölgycsemeték rejtőzködnek. Hat-tíz év alatt cseperednek szép fákká, nyolcvan év elteltével pedig vágásra érett, gyönyörű tölgyerdő lesz belőlük. Ennek az erdőnek a kitermelési hasznát én már aligha érem meg, de aki tölgyet telepít, jövőt épít. Nemcsak a gyerekeinek, unokáinak, hanem egy lepusztult térségnek is. Ha megállunk, megmutatom, milyen különböző fejlettségűek még az egykorú „tölgyecskék" is. Nagyságuk függ a belvizes talaj minőségétől, meg főleg az őzektől; mert növekedésük első időszakban ők a csemeték legnagyobb ellenségei. Az őz kitartóan felkutatja és lecsipegeti a legfelső, friss hajtásokat, s a csemeték több irányba elágazva küzdenek az életükért, ami visszaveti őket a fejlődésben.
A nemzeti vidékfejlesztési terv uniós támogatású erdősítési pályázatában vadkár ellen kiegészítő támogatás is szerepel. Miért nem folyamodik érte?
Mert ekkora területet borzasztó költség körbekeríteni vagy villanypásztorral védeni. Nem is érdemes. A kerítést az őzek átugornák. Amíg van; mivelhogy élelmesek viharos gyorsasággal ellopnák a villanypásztorral együtt. Én meg fizethetném vissza kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten a kiépítési költségeit. Mint a belvíz által elpusztított ötvenhektáros tölgyes telepítési támogatását... De erről majd a „bejárás" végén beszélek
Nyírségi emberként miért éppen a bodrogközi tölgyet választotta? A miskolci erdészeti szolgálatnál önről azt mondták, régi „nyertes motorosa" az erdősítési pályázatoknak.
Ma már hobbi szintén, a rendszerváltás előtt még üzletszerűen méhészkedtem. A méhek által szerettem meg az erdőt. Amikor körülöttem magántulajdonba kerültek, gondjaim lettek a méhek kihelyezésével. Akkor döntöttem el, hogy veszek és telepítek is erdőt. A felmenőimnek volt, csak sajnos nem kapták vissza. Az első akácost 1994-ben saját pénzből telepítettem a Nyírségben, ma is megvan, a méheknek. Akkoriban vált szenvedélyemmé az erdősítés és nyertem nemzeti alapú támogatásokat nyár- és akácerdőkre.
Később a nagy fiaimmal - egyikük jogásznak, a másik mérnöknek tanul, a kicsi még iskolás - családi vállalkozást hoztunk létre erdőtelepítésre és erdőgazdálkodásra. Õk is szeretik az erdőt, és tisztában vannak vele, ez hosszú távú beruházás, a munka dandárja idővel rájuk marad. A mi erdeink a szülőmegyémben és a Bodrogközben, közel ezer hektáron, még fiatalok. Tizenkét év alatt a nyárfa sem érik vágásra, hacsak nem olasz vagy francia technológiával telepítik; a tölgyről már nem is szólva. Az uniós csatlakozáskor már, valóban rutinos „tölgyes pályázó" voltam a Bodrogközben, amely köztudottan az ország leghátrányosabb helyzetű térsége. Viszont hatalmas, egybefüggő, parlagon lévő táblái vannak, amelyeket újból feltömi, megtisztítani, művelésre alkalmassá tenni nem olcsó, mégis előnyösebb, mint a szétszórt parcelláké. A sík vidéki kocsányos tölgy, mint hegyvidéken a kocsánytalan, itt őshonos növény. Talajvizsgálatok szerint a bodrogközi kemény, agyagos földeken csak a szívós tölgy marad meg. Hátrányos vidéken őshonos fafajtával lehet a legtöbb „nyerő pontot" összegyűjteni az NVT uniós pályázati támogatásához, a telepítéséért pedig hektáronként 1979 eurót fizetnek.
- A pályázat elnyeréséhez szükséges az önerő?
- Alapfeltétel a földtulajdon vagy a hosszú távú bérleti szerződés. Nem önerő, hanem megelőlegezett tőke kell hozzá, mivel a támogatást utólag, csak akkor fizetik ki, ha az erdészeti szolgálat igazolja a telepítés sikerét. Én a tavalyi uniós pénzt már megkaptam, idén az ellenőrzés után számíthatok rá. Szerencsés vagyok olyan értelemben, hogy nem tegnap kezdtem, tapasztalattal és némi pénzzel is rendelkezem. Szerintem pályázatot nyerni nem nehéz, bárkit biztatnék rá. Egy őshonos fajta elmaradott térségben biztos siker! Ám a neheze utána jön... Ha valaki úgy szereti az erdőt, mint én, nem az a fő szempontja, hogy felmarkoljon egy ígéretes összeget. Az erdő gondozása kemény munkával, sok kínlódással, néha csalódással és sikertelenséggel is jár. Átéltem ezt most kétszer is, a belvízkárokkal. Hiába erőlködtünk a védekezéssel, befulladt ötven hektár tölgyesünk. Zsebből újratelepítettem, ismét elpusztult, és mégis vissza kellett fizetnem a még a nemzeti erdősítési kerettől kapott telepítés hektáronkénti 350 ezer forintját. Nem számított, hogy ez természeti katasztrófa, úgynevezett vis maior volt, s a pusztulás nem a mi hibánkból következett be. Sajnos, mint az előbb említett vadkár, a pályázatok az ilyen szituációt csak elvben rendezik. Belvíz ellen eredményesen védekezni a Bodrogközben állami feladat. Amíg a főcsatornából visszafolyik a víz a földekre, mert a tiszakarádi szivattyúkat pénz híján nem működtetik, hiába teszek bármit a magam erejéből. Ezért nincs értelme igényelni erre sem kiegészítő támogatást. Már az is jó lenne, ha úgy módosítanák a jelenlegi pályázati konstrukciót, hogy belvíz okozta erdőpusztuláskor a telepítőnek ne a beruházás teljes, jegybanki alapkamattal terhelt összegét, hanem csak a felét kelljen visszafizetnie! A Bodrogközben ez indokolt lenne, noha erdővel foglalkozni még ezzel együtt is érdemes.
Keresztény Gabriella
A mezőgazdasági területek erdősítése a nemzeti vidékfejlesztési terv (nvt) egyik legsikeresebb része. A 2004-2006 közötti időszakra rendelkezésre álló 80 millió euró -csaknem 22 milliárd forint - több mint 60 százalékára nyújtottak be igényt gazdálkodók. Ebből ez év elejéig 26 ezer hektárt telepített be 2600 gazdálkodó.