Habár az ország éléskamrái között tartják számon Heves megyét, itt is vannak gyenge minőségű, kedvezőtlen adottságú földek. Termőképességük javítását segítik elő azok a támogatások, amelyeket a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) gazdái nyertek el a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 2004-től napjainkig.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségének osztályvezető-helyettese, Varga Mihályné szerint az eddig kifizetett és a kifizetésre kerülő támogatások hatékonyan járulnak hozzá a meglévő hátrányok kiegyenlítődéséhez. A szóban forgó támogatási formát Heves megyében 2004-ben csaknem 240-en pályázták meg, jóváhagyó határozatot - azaz támogatást - 211 gazdálkodó kapott.
A kirendeltség munkatársai külön is felhívják az érdeklődő gazdák figyelmét arra, hogy a KAT-program révén elsősorban azok juthatnak támogatáshoz, akiknek egyrészt gyenge minőségű a termőföldje, másrészt olyan térségben található, ahol a lakosság lélekszámának csökkenése miatt fennáll az elnéptelenedés veszélye. Ezek is közrejátszottak abban, hogy 21 pályázó kérelmét elutasította a kirendeltség.
Akik viszont versenyben maradtak, tudomásul vették, hogy a támogatáshoz rendelkezniük kell egy bizonyos minimális földterülettel, és be kell tartaniuk a környezetvédelem, és a „helyes gazdálkodási gyakorlat" előírásait. Vállalták továbbá azt is, hogy az első kifizetéstől számított öt évig a gazdálkodást folytatják.
Nemcsak a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók kaphatnak támogatást. Habár az ország éléskamrái között tartják számon Heves megyét, itt is vannak gyenge
minőségű, kedvezőtlen adottságú földek. Termőképességük javítását segítik elő azok a támogatások, amelyeket a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) gazdái nyertek el a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 2004-től napjainkig, A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségének osztályvezető-helyettese, Varga Mihályné szerint az eddig kifizetett és a kifizetésre kerülő támogatások hatékonyan járulnak hozzá a meglévő hátrányok kiegyenlítődéséhez. A szóban forgó támogatási formát Heves megyében 2004-ben csaknem 240-en pályázták meg, jóváhagyó határozatot - azaz támogatást - 211 gazdálkodó kapott.
A kirendeltség munkatársai külön is felhívják az érdeklődő gazdák figyelmét arra, hogy a KAT-program révén elsősorban azok juthatnak támogatáshoz, akiknek egyrészt gyenge minőségű a termőföldje, másrészt olyan térségben található, ahol a lakosság lélekszámának csökkenése miatt fennáll az elnéptelenedés veszélye. Ezek is közrejátszottak abban, hogy 21 pályázó kérelmét elutasította a kirendeltség.
Akik viszont versenyben maradtak, tudomásul vették, hogy a támogatáshoz rendelkezniük kell egy bizonyos minimális földterülettel, és be kell tartaniuk a környezetvédelem, és a „helyes gazdálkodási gyakorlat" előírásait. Vállalták továbbá azt is, hogy az első kifizetéstől számított öt évig a gazdálkodást folytatják.
Nemcsak a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók kaphatnak támogatást az NVT forrásaiból, hanem azok is, akik erdőt szeretnének telepíteni. A mezőgazdasági termőföld-hasznosítási elképzelések alapján már 1996-ban elkészült az országos, hosszú távra szóló koncepció, amely összesen mintegy 778 ezer hektár erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági területtel számol. Amennyiben ez az elképzelés megvalósul, úgy az ország erdősültsége eléri az optimális 27 százalékot. Az ágazatban 2001-től 2010-ig évi 1,5 ezer hektár erdőtelepítést irányoztak elő. Erre a tervre alapoz a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, amely az Európai Unió társfinanszírozásával pályázati támogatást nyújt az erdőt telepítőknek.
A pályázatok elbírálásával az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) foglalkozik, az egri igazgatóság a Heves, Nógrád, (Borsod és Pest megyéből beérkező anyagokat dolgozza fel. A szolgálat pályázatokkal foglalkozó helyi munkatársa, Gál Sándor erdőmérnök elmondta: az erdőtelepítési támogatást azok a regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodók kérhetik, akik tulajdonosai annak a földnek, amelyre a telepítendő erdő kerül majd, illetve legalább 20 évre szóló szerződés alapján haszonbérlői, illetve haszonélvezeti joggal rendelkeznek.
Az MVH egri igazgatóságához az elmúlt két évben összesen 86 pályázat érkezett,
amelyből a felülvizsgálat alapján 76 tervdokumentációval is rendelkező támogatási kérelmet fogadtak el. A pályázók többsége magánszemély, van közöttük erdőbirtokossági társulat, mezőgazdasági szövetkezet és önkormányzat is.
Az erdőtelepítéshez - az első kivitel - vissza nem térítendő normatív támogatás a tervdokumentációban jóváhagyott kiegészítő támogatásokkal együtt, az ápoláshoz á telepítést követő öt évben, az erdőtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlásához pedig - fafajtól függően - legfeljebb 20 éves időtartamra vehető igénybe. A támogatás mértéke a telepítendő fafajtól, a terület lejtésétől - azaz géppel járható vagy sem -, és a terület védettségi állapotától függ.
Gál Sándor utalt arra, hogy a tervezett telepítések többsége gazdasági rendeltetésű, , ugyanakkor figyelembe veszi többek között a speciális települési, vízvédelmi, turisztikai, és egészségügyi, valamint szociális szempontokat is. A pályázók az elmúlt két évben közel 900 hektár erdő telepítésére vállalkoztak. Az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságának területén az őshonos fafajok tervezett területe 673 hektár.
Heves megyében a félig önellátó gazdaságok szerkezetének átalakításához (FOG) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében nyújtott támogatásra eddig összesen 14 esetben hoztak jóváhagyó határozatot, és további 13 gazdálkodó kérelmét- vizsgálják -mondta Varga Mihályné, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségének osztályvezető-helyettese.
Közölte: a támogatást az a regisztrált őstermelő kaphatta illetve kaphatja meg, aki igazolni tudta, illetve tudja, hogy az előző évben mezőgazdasági termelőtevékenységet végzett, és az uniós előírásoknak megfelelő bevétele volt. Támogatás adható továbbá annak is, aki például 5-10 hektár közötti szántót művel, legfeljebb 0,3 hektáron szőlőt, gyümölcsöt telepít vagy „fóliás" zöldséget termeszt.
A támogatás elnyerésének feltétele volt még, hogy a gazda rendelkezzen középfokú végzettséggel vagy hároméves szakmai gyakorlattal. A félig önellátó gazdaságoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatós nyomán a pályázók teljes egészében árutermelésre térhetnek át a megyében.
A gazdaságok életképességének vizsgálatára a kérelem benyújtását követően kerül sor a pályázó által használt mezőgazdasági terület, az állatállomány, és az árbevétel alapján. A nyerteseknek tevékenységükről évente pontos, ellenőrizhető adatokat kell szolgáltatniuk az MVH kirendeltségén. Az MVH szakértői három év múltán ellenőrzik az üzleti terv megvalósulását. Ha a harmadik évben a gazdálkodó a maga által kitűzött fő célokat nem érte el, akkor ennek az a következménye, hogy a további támogatások kifizetését megtiltja az MVH.