2009. július 11. - ÖSSZTŰZ ALATT A NEMZETI VAGYONKEZELŐ

Mintha csak a Fidesz által beígért elszámoltatást akarná megelőzni a kormány, maga kezdte vizsgálni a nemzeti vagyonkezelőnek és vezérének a ténykedését. Lapzártánkig nem dőlt el, hogy a villámkarriert befutott Tátrai Miklós megy-e a vele együtt támadások kereszttüzébe került szervezet éléről.
Nem Tátrai Miklós feje kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) felügyelő Pénzügyminisztériumnak. A PM csupán azt akarja, hogy törvényesen és operatívan működjön a legfőbb állami vagyonkezelő -hangzott kedden kormányzati körökből a jóindulatú verzió. A HVG forrásainak többsége viszont úgy tudta, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszter minél előbb megválna az MNV-vezértől, mert az nem mutatkozott elég kooperatívnak. A végső lépéstől állítólag csak Tátrai válságidőkben kommunikálhatatlanul magas, 75-80 millió forintra taksált lelépti díja, illetve az utód megtalálásának nehézsége tartotta vissza. Annyi biztos, hogy a másfél éve működő szuperholding méretéhez foghatóan lanyhán ténykedett, és most össztűz zúdult rá törvényben előírt kötelezettségeinek elmulasztásáért - valamint azokért a tranzakciókért, amelyekbe belevágott.
Skandalummá vált az MNV ellenőrző bizottságának a jelentése, pedig nem zaftos korrupciós ügyeket tár fel, csupán azt vizsgálja, miként sikerült holdinggá gyúrni az egykori ÁPV Zrt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hármasát, továbbá hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács teljesítette-e a vagyontörvényben rá testált feladatokat. Az első látásra nem túl vérbő anyagot Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatója dobta fel a feljelentésével. Ennek nyomán vizsgálódik a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatala is az MNV ellen, számviteli fegyelem megsértése gyanújával. Budai az Állami Számvevőszék, illetve az MNV ellenőrző bizottságának megállapításai alapján jelentette ki, hogy a vagyonkezelőnél nincs a jogszabályoknak megfelelő vagyonleltár, a szervezet megalakulásakor pedig a jogelőd intézményekkel nem született szabályos átadás-átvételi jegyzőkönyv.
Bár az ellenőrző bizottsági jelentés a mulasztásokat sorra véve személyi felelősségre vonást javasol, mindegyik ügyben felhozhatók mentő körülmények. Például az egyik legfontosabbnak ítélt tétel kapcsán: a tanács által elkészített vagyongazdálkodási stratégiáról nem mondható, hogy nem készült el, más kérdés, hogy nem került a kormány elé, és nem is hozták nyilvánosságra. A feljelentésben is szereplő nyitó mérleg esetében igaz, hogy a kiinduló állapot ismerete nélkül nem követhető a vagyonváltozás, és nem értékelhető az alapvetően az állami vagyonnal hatékonyan gazdálkodni hivatott szervezet teljesítménye. Ugyanakkor Száraz Gábor MNV-szóvivő közölte, hogy az elődszervezetek az általuk kezelt vagyonról nyilvántartást vezettek, azokat az MNV Zrt. 2008. január 1-jétől átvette, és azokkal dolgozott tovább. Az eltérő informatikai alapú nyilvántartási rendszerekből létrehozta az egységes alapú vagyonnyilvántartást. Az ellenőrző bizottság észrevételeivel az MNV Zrt. vezetése nem ért egyet, ezekre alapozni azt, hogy a szervezet vétett volna a számviteli törvény tekintetében, túlzó - mondta. A két fél tulajdonképpen csak egyes jogszabályokat értelmez másként. Vagyonkezelői körökben úgy mondják, a vagyontörvény arról rendelkezett, hogy az állami vagyon kerüljön át az MNV kezelésébe. A másik oldal pedig azt tartaná tiszta ügynek, ha precíz vagyonértékelés után, tételesen került volna át az összesen 42 ezermilliárd forintra (ez az éves bruttó hazai terméknek majdnem a duplája) taksált vagyon, például ha az 1,5 milliárd hektárnyi földterületet helyrajzi szám alapján adták volna át.
Azzal már nem foglalkozik senki, hogy értelmes volt-e a szuperholding összetolása, és egyáltalán lehetséges volt-e ennyi idő alatt a három szervezet ügyeinek összehangolása. Mindenesetre a pénzügyminiszterhez már eljutott az Állami Számvevőszék készülő jelentésének munkaanyaga, amely a kiszivárgott hírek szerint korántsem bánik kesztyűs kézzel az MNV-vel. Erős front az agrárlobbi - a földalapnak például saját ellenőrző bizottsága van -, amely vitatható földbizniszek miatt támadja a vagyonkezelőt. Bár konkrét tranzakciókat taglaló jelentések nem kerültek nyilvánosságra, bőven akadnak gyanús cégügyletek, amelyekben vizsgálat vagy nyomozás indult (lásd Botránykövek című írásunkat). Ez azonban - leszámítva a King's City-féle ingatlanügyet -nem új fejlemény, ahogy a PM számára sem hozhatott sok újdonságot a már említett jelentés tartalma, hiszen a részvényesi jogok gyakorlójaként bizonyára elsőként látta az áprilisban elkészült ellenőrző bizottsági anyagot. Minderről viszont Oszkó nem sokat konzultálhatott Tátraival, akinek nem tett jót a kormányváltás. Az MNV-ben félhivatalos források azt állították, hogy a pénzügyminiszter az elmúlt három hónapban mindössze egy alkalommal találkozott Tátraival, aki többször is kért lehetőséget megbeszélésre, de ezeket a PM rendre lemondta.
A közigazgatási ranglétrán eddig szélsebesen emelkedő Tátrai számára MNV-s munkássága éppenséggel nem hozott átütő sikereket. Pedig abba a kivételes helyzetbe került, hogy magára szabhatta a feladatot: pénzügyminisztériumi államtitkárként gyakorlatilag ő dolgozta ki a vagyontörvényt, benne a teljes állami vagyon kezelésére stratégiát kialakító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanáccsal, amelynek maga is tagja lett, illetve a végrehajtó MNV Zrt.-vel, amelynek az élére került. A lehetőséget közvetlenül a mentorának tartott Veres János akkori pénzügyminiszternek köszönheti, aki Tátrait PM-államtitkárrá emelte. De más pártfogói is akadtak, hiszen a 10 évvel ezelőtt, friss diplomásként az Országgyűlés költségvetési bizottságában tanácsadóként kezdő fiatalember 2002-ig építhette kapcsolatait a pénzügyes terepen működő szocialistákkal. A választási győzelem után azonnal a miniszterelnöki kabinetiroda főosztályvezetőjévé lépett elő, majd rövid PM-es kitérő után 2006-ig a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkáraként a legnagyobb uniós támogatást kapó beruházások pénzcsapjait felügyelhette. A határozott, sőt autokrata vezetőnek tartott Tátrai az MNV-ben a legfontosabb ügyeket a saját kezében tartja, az információkat - MNV-s forrásunk szerint - nemcsak helyettesei, hanem még a vagyontanács előtt is blokkolta. Emiatt feszültség alakult ki a tanácsot vezető Nagy János és Tátrai között, előbbi például nem volt hajlandó a vagyontanács elé vinni a nagy port kavart tervezetet az állami erdőcégek vagyonkezelői jogának holdingcégbe adásáról. De nem látott bele a tanács a milliárdos informatikai fejlesztési ügyekbe sem.
Külső szemlélő számára a botrányokon kívül szinte észrevétlen maradt az MNV fő tevékenysége, az állami vagyon egységes elvek szerinti kezelése. A tömeges privatizáció lezárult, a magánosítás kormányzati akaratra háttérbe szorult, a csúcsévekben
százmilliárdos privatizációs bevételt  hozó  állami cégvagyonból alig maradt. Ezt mutatja a 2009-es költségvetés előirányzata is, amely 97 milliárd forintos bevételt vár az MNV-től; ebből 48 milliárd osztalék, 31,5 milliárd ingatlan- és 9 milliárd termőföldeladásból jönne be. Csak bennfentesek vitatkoznak azon, vajon helyes tendencia-e, hogy már csak 3000 milliárd forintnyi saját vagyon tartozik közvetlenül az MNV-hez, a többit vagyonkezelésbe adta - vagyis az állami cégek visszaszivárogtak oda, ahonnan a törvény eredetileg kivette őket: a minisztériumokhoz. Egy sor problémás ügy viszont az MNV portfoliójában maradt. Ilyen például a Malév Zrt,  amelybe  - hiába  van orosz banki tulajdonosa - különböző technikákkal, például a leányvállalatok üzletrészeinek megvásárlásával alkalmanként pénzt kell pumpálnia az állami szervezetnek. Látványos
lehetőség lett volna a még Gyurcsány Ferenc exkormányfő által szorgalmazott új tulajdonosi program, amely egyszerre juttatott volna kedvezményes részvényeket
kisbefektetőknek, és indította volna el a privatizációt éppen a legféltettebb állami
társaságok - mint az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. - körében. Tátrainak
azonban csak a végrehajtó szerep maradt, a stratégiaalkotás lehetőségét az egykori
ÁPV-elnök Mészáros Tamás vezette csapat kapta - ráadásul a válság végül elsodorta a programot. VITÉZ F. IBOLYA

Botránykövek
Lóversenycégek

Ügyészségi nyomozás indult május 14-én az eddigi közel 15 milliárd forintos mínusz mellé az idén összesen várhatóan további egymilliárdos hiányt termelő Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. két társigazgatója ellen. A feljelentést Winkler Márton bőripari nagyvállalkozó tette, aki három éve 760 millió forintért megvásárolta a lóversenycég dunakeszi-alagi tréningtelepe téli pályának nevezett, 54 hektáros részét Ő volt az, aki egyedüli pályázóként indult a még 2007-ben meghirdetett lóversenytenderen, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kevesellte a két cégért kínált 17 milliárd forintját - új hasznosítási pályázatot viszont azóta sem írt ki (HVG, 2009. május 2.). Feljelentésében Winkler jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Vajtó Lajos és Farkas Ferenc társigazgatókat. A Fővárosi Főügyészséghez eljuttatott panasza szerint a Nemzeti Lóverseny Kft. - az MNV jóváhagyásával - 28 millió forintot költött a Kincsem Parkban egy nem létező tréningpáiya kialakítására, valamint a piaci árnál jóval alacsonyabban, havi 200 ezer forintért adta bérbe a Kincsem Parkot a sülysápi Éden Catering Kft-nek, amely a versenynapokon túl is hasznosítja a tribünépületet. A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya által vezényelt nyomozás azonban nem akadályozta meg az MNV vezetését, hogy a két társigazgató munkaszerződését még egy évvel meghosszabbítsa.
Bábolna
Információink szerint a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. körüli ügyek is az MNV-vezér Tátrai Miklós kézi vezérlésének tudhatók be. Az ellenzéki képviselők, illetve a gazdaköri érdekképviselet által többször felemlegetett kerteskői földértékesítés (HVG, 2008. június 26.) kapcsán már az ügyészség nyomoz. A Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának 480 hektáros földjére és eszközeire kiírt pályázaton ugyanis egy olyan, három magánszemélyből álló konzorcium nyert, amelyik az eszközökért csupán 22,7 millió forintot adott, miközben egy másik pályázó 212 millió forintot kínált értük, s a pályázat előtt az értékbecslő is 172 millió forintos   eszközértéket állapított meg. A konzorciumot, amely a földért 192 millió forintot
ajánlott, a gyanú szerint ki kellett volna zárni a pályázatból. A konzorcium egyik tagja ugyanis - a Bábolna Zrt. egy részvényére hivatkozva - elővásárlási jogot jelentett be, ezt azonban helyben lakással kellett volna igazolni, de lakhelye szerint ő már nem lett volna jogosult az elővásárlásra. Nyomoz az ügyészség a Bábolna Zrt felszámolójának adott 365 millió forint ügyében is, amelyet a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. utalt át a működésére kapott 800 millió forintos tulajdonosi kölcsönből, az akkori magyarázatok szerint a földalapú támogatás fejében, kártérítésként. Vizsgálja a nyomozó hatóság az MNV Zrt. pályáztatási gyakorlatát, mivel a gyanú szerint a bábolnai földek értékesítésekor szabálytalanul, a beadási határidő letelte után is befogadtak pályázatokat, amelyek között későbbi nyertes is akadt.
King's City
Sok támadás érte az MNV-t a sukorói King's City miatt is. A vagyonkezelő ugyanis - arra hivatkozva, hogy az érintett földterületek a tervezett M4-es autópálya nyomvonalába esnek - elcserélt három, összesen 182 hektárnyi, Joav Blum magyar-izraeli állampolgár tulajdonában álló albertirsai és pilisi telket egy 70 hektáros sukoróira. Blum kifizette a 296,6 millió forintos értékkülönbözetet, és befektetőtársaival kaszinót is magában foglaló szórakoztató-üdülő komplexumot tervez. A telekcsere ügyében Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, az illetékes ügyész pedig eljárási hibára hivatkozva megóvta a tulajdonváltozás földhivatali bejegyzését.
Bakonyi vadászat
Tátrai Miklós magánpassziója is szemet szúrhatott felsőbb körökben. A fő vagyonőr gyakran vadászgat vendégként a baráti köréből verbuválódott Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport és Környezetvédelmi Egyesület (Magas-Bakony VSK) vadásztársaságnál. A társaság éppen akkor jutott a Bakony szívében közel 6 ezer hektáros vadászterülethez, amikor Tátrait kinevezték az MNV élére. A vadászati jogok átadására rábólintott a 100 százalékos állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt, amely az MNV portfoliójához tartozik. Kisvártatva Tátrai testvéröccsét nevezték ki a Bakonyerdő Zrt. bakonyszentlászlói erdészetének igazgatójává. A vadásztársaság alapítói között van például Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal idén tavasszal leköszönt szakállamtitkára, aki információink szerint civilben is szoros kapcsolatokat ápol Tátraival. Az új vadásztársaság tagja továbbá K. Szabó Imre, a kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cég az MNV portfoliójához tartozó 19 erdészeti társaság közös információs rendszerét kialakító Sagem Magyarország Kft. alvállalkozója. Az 1,5 milliárd forintos közbeszerzést tavaly év végén nyerte el a kft. A vadásztársaság az alapító Miklós Barna családi házában van bejegyezve, csakúgy, mint a Miklós többségi tulajdonában lévő Terre Cares Kft., amely a felszámolásba dőlt állami Bábolna Zrt. 480 hektáros - pár hektár erejéig az egyesületi vadászterülettel is fedésben lévő - kerteskői gazdaságára is rástartolt.
A magas-bakonyi viszonyokat jellemzi, hogy Horváth Lászlót, a Bakonyerdő vezérigazgatóját idén áprilisban menesztették: mégpedig az állítólag az MNV engedélye nélkül kötött határidős devizaügyletekkel okozott 800 milliós kár miatt (HVG, 2009. július 4.). Helyére az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben szintén alaposan megperzselődött kecskeméti KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét, Uzsoky Andrást nevezték ki. A vadgazdálkodásban és idegenforgalomban utazó Uzsoky információnk szerint közelebbi kapcsolatban van a Megatrend-vezér K. Szabóval és Tátraival is.


No events